A RizsaNélkül.hu-n kihirdettünk egy kiskapu nyitást, és ezzel együtt egy 3 napra érvényes árat. Nagy lett az izgalom, részünkről is persze, hiszen a kampány első része lezárul jövő héten, utána megkezdődik a munka, és tovább folytatódik a kampány második része.

Jönnek a kommentek, a levelek; érezhetően, még így hétvégén is, nagy a mozgolódás. Sokak fognak jól járni ezzel a kiskapus csomaggal, ha jól utánaszámolok, csak a saját anyagom az 5szörösét éri. És akkor mi hárman vagyunk, három óriási anyaggal.

Jött az ilyenkor szokásos fejszámolóművész is a kommentek között (nem egy illetőről van szó, hanem jelenségről), aki gyorsan rájött, hogy ha 29.900+áfa áron eladunk 300 darab terméket, akkor 9milliós bevételünk lesz.

Ez természetes, hogy ezt mindenki kiszámolja a célközönségben, én is ki szoktam, már csak a kíváncsiság kedvéért is.

Sőt, volt olyan is, amikor messziről láttam, hogy a profitot elfelejtették beleszámolni az árba, tehát egyszeri bevételként jónak tűnt az a párszázezer, viszont annak gyorsan a nyakára lehet hágni a költségekkel. (Meg a mindenféle, állam felé befizetendő összeggel.)

Amikor ez a jelenség kommentként is megjelenik, mindig az jut eszembe, hogy:

szégyellni kéne magunkat azért, mert pénzt keresünk?

Az ilyen kommentelve beszólók vajon bocsánatot kérnek, mikor a munkáltató átutalja nekik a fizetést? Vagy szemlesütve pironkodnak, mikor hozza a postás a pénzt?

Én nem szégyellem!
Szégyenkeznem akkor kéne, ha itt növeszteném a hátsómat a gép előtt, nulla profittal, miközben a gyerekem meg játszani vagy beszélgetni szeretne velem...

Na, az szégyellnivaló!

A fejszámolóművészeknek üzenem: a 9 milliós nettó tervezett bevétel az bruttó 10800000,- forint, ebből 1.8 millió kapásból megy Áfába, aztán 16% társasági adó terheli, plusz még 1-2 százalékok. És ez a pénz még mindig a cégben van. A tulajdonos még nem vett ki semmit!

Hja, ha valaki úgy kalkulál, hogy a minimálbér meg annak költségei elég bevételként, annak nagy pofára esés lehet, amikor elkezd jól működni és sokat termelni egy cég...

Utóirat: tegnap, szórólapgyártás közben Hofi-t hallgattam. Jelentem, a 70-es évek óta semmi nem változott Magyarországon a fejekben. Semmi.