Most jövök egy on-line szerveződött, off-line kávéházi találkozóról, ahol Vida Ági és Csapó Ida mellett még jó pár, on-line érvényesülni vágyó olvasóval találkoztunk.
Nagyon tanulságos volt, hogy a korosztályi eloszlás igencsak szélesre sikerült, ráadásul a szűrőn becsúszott két férfi is:)
De nem ezért írok. Ez csak eszencia, fűszer.
A lényeg az, hogy ma valami megváltozott bennem...
Másfél éve blogolok, a teljesen amatőr szintről eljutottam már a céltudatos, üzleti blogig (még ha technikai tanácsadásnak tűnik is).
Közben kitanultam a SEO-t, meg a honlapépítést, és egyéb hasznos trükköket, és persze azt is, hogy ez nem az én feladatom. (Most csak az on-line témánál maradva.)
Pont ezt meséltem a kávéházban a többieknek, hogy az ilyen dolgokhoz azért fontos mégiscsak érteni valamilyen szinten, hogy tudjuk, miért éri meg fizetni egy idő után, az helyett, hogy mi bíbelődnénk vele.
Olyan vagyok, mint egy több éve száraz szivacs, minden tudást képes vagyok magamba szívni, sőt, már annyira tökélyre fejlesztettem ezt, hogy csak azt szívom, ami tényleg hasznos. Az agyam egyből szelektál, mikor más ismert, vagy haszontalan, irreleváns információra lel.
De nem az információ mennyisége és minősége a lényeg, hanem az a hihetetlen fejlődési folyamat, amin keresztül mentem. Mondjuk ez már nálam 3.5 éve tart, úgyhogy nem tudom, min vagyok most meglepődve;)
Majd egyszer megírom ezt is könyvben.
És most itt ülök, és érzem, hogy megint lezárult egy szakasz.
Úgy nézek a tegnapi napra, sőt a ma délelőttre is, mint egy régi emlékre. Minden megváltozott, szintet lépett. Ott már nem lehet folytatni, ahol abbamaradt.
Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a vállalkozások fejlődésének jól körülírható, látványos szakaszai vannak. A rengeteg befektetett munkáért egyszercsak megkapod, ami jár, de olyan szinten, hogy először el sem hiszed, hogy ez veled történik, hiszen már kezdted megszokni a viszonylagos eredménytelenséget, vagy épp csendet.
A siker válogat. A siker figyel, és akkor jön, amikor Te IGAZÁBÓL behívod, és a legtöbbször jól dönt. Vigyázni is kell, hiszen ezt úgy is lehet csinálni, hogy a látszólagos sikeresség mögött lényegében semmi nincs.
A nagy mérföldkövek mindig abból látszódnak, hogy rájössz: húú, mennyi mindent akarok még megtanulni! Ezzel a gondolattal általában jön az is: húúú, mennyi mindent el akarok még érni!
Lehet kicsiben is tervezni. Lehet céget úgy indítani, hogy: legyen belőle tisztességes fizetésem. És hidd el, lesz is! De itt megáll, ha csak ennyit kérsz. Megélsz belőle, de tovább nem fejlődik.
Hát tervezz valami nagyobbat! Például: legyen belőle tisztességes fizetése másoknak is! Hoppá, ez már komplett vállalat lesz:)
Soha ne félj. Csak kívülről látszik nehéznek. Míg nem vagy benne, addig azt hiszed, nehéz, bonyolult, sosem fogsz annyit tudni, és irigyled, aki már hosszú évek tapasztalatával rendelkezik.
Pedig céget nem nehezebb vezetni, mint háztartást. Ezt tapasztalatból mondom.
Hát ez nagyon érdekes bejegyzés lett, mert se füle, se farka, de néha kell ilyen is:)
Egy kérdés, hátha valaki jár erre: ismersz olyan cégvezető NŐT, aki a nulláról kezdte, szinte nulla befektetéssel, esetleg on-line, és olyan sikeres lett, amilyenről a hétköznapi emberek csak álmodni (vagy még azt sem) mernek? Elég annyit is írni, hogy igen, vagy nem, illetve ki ő, és mit csinál:) (nem vagyok telhetetlen, ááá, nem)
100 gyakorlati tipp leendő és kezdő vállalkozónőknek, hogy vállalkozásod valóban sikeres legyen!>>