Mi a gond az online vállalkozásokkal?

Mert, hogy valami nem stimmel, az biztos...

Egy mondattal úgy is összefoglalhatnám, hogy az online vállalkozások nagy előnye egyben a hátránya is: a túl könnyű beindítási lehetőség, az azonnal használható, online eszközök jelentik egyben a rákfenéjét is egy online szolgáltató - infóterméket, tanácsadást, szoftvert -, forgalmazó cégnek. Ugyanis állandóan az előtérbe nyomakodnak az eszközök, és már-már célként villogtatják magukat, és mivel az online vállalkozókra kiemelten jellemző, hogy magányos farkasok, az intő jeleket nagyon nehéz észrevenniük, még akkor is, ha kidöfi a szemüket.

Lássunk 9 intő jelet, ami arra utal, hogy nagyon rossz úton haladsz az online vállalkozásoddal. Természetesen, ha rád ezek nem igazak, akkor még nem jelenthetjük ki, hogy jó úton haladsz, de majd arról is beszélünk hamarosan.

1. intő jel

Folyamatosan tartod magad a "nulla befektetés, nagy profit" tévhithez.

Való igaz, beindítani nulla forinttal is lehet egy online vállalkozást, de néhány hónapon belül el kell kezdeni beletenni a pénzt, mert amint vevőid lesznek, azonnal megjelennek a költségek is. Sőt, már előttük is, hiszen céget, vállalkozást alapítani, üzemeltetni, még a legkarcsúbb módszerekkel is súlyos ezrekbe kerül havonta. Tehát le kell szoktatnod magadat arról, hogy azt hiszed, nincs szükség befektetésre. Naná, nem ugyanannyit kell invesztálni, mint egy boltnyitásnál és árukészlet feltöltésnél, bútorok vásárlásánál, autó lízingnél, alkalmazott felvételnél - amik nagyon gyakran azonnal kellenek egy fizikailag szolgáltató cég számára -, de kell. A domain és a tárhely vásárlás még nem hoz bevételeket, sőt, folyamatos kiadásokat generál.

2. intő jel

SEO mánia.

Nyugi, elkövettem ezt a hibát én is, 3 hónapig szinte semmi mással nem foglalkoztam, mint az oldalam és blogom SEO-zásával. Igen, voltak eredmények, de leginkább a baráti kapcsolatokból: olyan helyekről kapott linkeket az oldalam - és olyan nagy számban -, amiket semmilyen más SEO stratégia sem überelhet. Ehhez kapcsolatokra volt szükség, és a SEO alapismeretekre. Minden más csak időpocsékolás, még az is, ahogy naponta figyeled, hogyan kúszol előre a találati listán. A SEO-val érdemes foglalkozni, folyamatosan, de ez nem előzheti meg a termékfejlesztést és az ügyfelekkel való kapcsolattartást. Soha!

3. intő jel

Látogatói analitika folyamatos kivesézése.

Nagyon megnyugtató naponta legalább egyszer ránézni a látogatói analitikára, és megnézni, honnan jönnek, meddig maradnak nálunk, de ez a tevékenység - főleg, ha több oldalunk van - borzasztó energiákat képes felemészteni. Ugyanúgy, ahogy a SEO-nál, kell ezzel is foglalkozni, de nem állandóan, nem folyamatosan. A más oldalakhoz való hasonlítgatás meg egyenlő az eredményeink degradálásával. Még a konkurenciával is kétséges, hogy van értelme hasonlítani a látogatószámot és egyéb jellemzőket. Az online vállalkozások egyik legnagyobb veszélye - és egyben erénye - a pontos mérési adatok jelenléte. Ezek túl sok olyan információt szolgáltatnak, amikre nincs szükség a cél eléréséhez. És ez nem csak a látogatók mérésénél jelentkezik, hanem minden másnál is, amit mérni lehet. A pontos statisztikai adatok elnyomják az ösztönöket.

4. intő jel

A leiratkozók figyelése.

Az előző ponthoz kapcsolódik természetesen a feliratkozók száma alakulásának figyelése, ami eleinte jó érzés, és kell is ilyen pozitív visszacsatolás, de aztán le kell szokni arról, hogy állandóan azt sasoljuk, mennyivel nőtt a listánk. 3 hónap alatt nem lehet világot megváltani, de jó stratégiával három hónap alatt be lehet betonozni a jövő kiváló eredményeit.

Tehát a feliratkozók figyelését még ideig-óráig el tudom fogadni, de a leiratkozók figyelése iszonyatosan káros. Többszörösen is. Először is, maga a tudat rossz érzéseket gerjeszt, főleg, ha merő véletlenségből egyszerre többen intenek búcsút. Egy 2 hónapja indult oldalnál még lehet figyelni és érdeklődni, min érdemes javítani szerintük, de egy 1-2 éve futó oldalnál már csak rosszat csinálunk magunknak, ha állandóan figyeljük a távozókat. Hadd menjenek, ők a csiszolhatatlan gyémánt kategóriába tartoznak. Most még... Visszajöhetnek, vagy küldhetnek maguk helyett másokat, de persze, mikor a leiratkozás gombra kattintanak, akkor mi nem ezekre gondolunk. Hiba! Ne foglalkozz a leiratkozókkal, akkor sem, ha pénzért vetted a feliratkozásukat (adwords, stb.) Vagy esetleg mazohista vagy? Mert akkor szabad velük foglalkozni...

5.intő jel

Nincs terméked

A legdurvább hiba - ezt is elkövettem, sőt, rendszeresen -, ha úgy kezded, hogy most tanulgatunk, aztán majd csinálunk valami terméket - infóterméket -, meg partnerkedünk valakikkel. Termék nélkül nem lehet pénzt keresni. Persze, vannak olyan profik, mint Jaczenkó Laci, aki úgy száguldozik autóval, hogy maga előtt aszfaltozza az utat, vagyis nekikezd egy kampánynak, és közben alakítja, formálja, kvázi szüli meg, a terméket, de Laci nincs egyedül! Laci mögött csapat van, tehát, amikor iziben terméket kell előállítani, akkor nem a gyerek alvásidejében akarja megvalósítani. Lehet azt mondani, hogy amíg gyed-en, gyes-en, mellékesként akar az ember lánya online vállalkozni, addig nem kell izgulni a termék miatt annyira, elég csak listát és ismertséget építeni, de amikor terméked nincs, akkor nem is tudsz róla beszélni. A termék a központ, azt fogja megvenni a vevő, ehhez nyújthatsz még szolgáltatást, vagy egyéb termékeket, így épül ki a biznisz. Egy blog, amin próbálkozol, az nem üzlet, sajnálom.

6. intő jel

Hurráoptimizmus

Nálam optimistább embert ritkán lehet találni - szoktak naivnak is nevezni -, de ha valaki, hát én aztán tudom, hogy mi a megalapozott optimizmus, és a hurráoptimizmus között. Az utóbbi arról szól, hogy nem akarjuk meglátni az intő jeleket - például -, vagy nem akarjuk elfogadni a nyilvánvaló tényeket, illetve annyira optimisták vagyunk, hogy a fejünkben szóló vészcsengőkre sem figyelünk oda. Nagyon nehéz objektívnek lenni, mert amikor mi magyarok objektívek vagyunk, az már kimondottan pesszimizmusnak nevezhető, de az online vállalkozók, a kvázi magányosságukban csak ezek közül választhatnak: hurráoptimizmus, és török előre, vagy objektivizmus, és azonnal elmegy a kedvem az online vállalkozásomtól. A valódi optimizmus nem azt jelenti, hogy bizakodóan tekintünk a jövőbe, hanem azt jelenti, hogy minden OKUNK megvan a bizakodó jövőbetekintésre, mert minden rendben van körülöttünk, és elvégeztük a minimálisan szükséges feladatokat. Ja, hogy mik azok? Hát, itt kezdődik a probléma

7. intő jel

A teljes üzleti modell egy másolat

Ráadásul egy rossz, életképtelen, kidolgozatlan üzleti modell másolata, ami valamilyen más piacon lehetséges, hogy megáll a lábán, de elég 500 méterrel odébb menni, és már borul az egész. Erről lesz még szó, ezt most nem részletezem.

8. intő jel

Beleszerelmesedés az eszközökbe

Idén az előfizetéses infótermék a sláger, és emellé még a marketing konferenciákra járás és a mastermind csoportokhoz való csatlakozás. Nagyon fontos, hogy tudd: azzá válsz, akikkel körbeveszed magad. Online vállalkozni azoknak való, akik kiforrott egyéniségek, erős jellemek, akik szeretnek és tudnak egyedül lenni. Ha úgy érzed, hogy egyedül bizonytalan vagy, akkor is csak olyanokkal társulj össze, akiknek az elveivel, módszereivel, gondolkodásmódjával maximálisan tudsz azonosulni, és tudtok egymástól tanulni. Ha mindezek nem teljesülnek, akkor ezek a kapcsolatok nagyon csúnya érdekviszonyként indulnak, és semmi jó nem származhat belőlük.

Szerelmesévé lehet válni az új trendeknek, az új módszereknek, a webkettes megoldásoknak, de ha mindezt csapodár módon műveled, vagyis nem illeszkedik a személyiségedhez vagy a stratégiádhoz(!), akkor káros hatása lehet.

9. intő jel

Marketingvakság

Amikor céget alapítottunk, abban hittem, hogy jobbak és szebbek tudunk lenni - már eleve azok voltunk -, a vevők problémájára tudjuk a választ, és minden célunk elérésében a profi marketing fog segíteni minket. Néhány hónap alatt eljutottam arra a szintre, hogy már csak a marketing számított. Holott még mi magunk sem voltunk kiforrva, és mit ne mondjak, isteni szerencse, és véletlenek láncolata (persze nincsenek véletlenek) vezetett oda mindig, hogy tudtunk haladni, tudtunk újítani, nagy dolgokba belevágni.

Ha jól belegondolok, ha semmit nem tudnék a marketingről, akkor most ugyanott tartanánk, mint most. Ami a legfontosabb volt, az a hírlevélküldő szoftver profi használata, és megfelelő e-mail sorozatok kialakítása. A sales oldalaim mai napig nem megfelelőek a klasszikus előírásoknak, de attól függően működnek.

Ugyanakkor nem akarok a marketinggel ilyen mostohán bánni, kicsit úgy voltam, mint a hályogkovács: baltával operáltam szemet, és mivel nem tudtam, hogy borzasztóan veszélyes, amit csinálok, hibázni sem tudtam, nem remegett a kezem. (Vonzás törvénye és egyéb misztikumok.)

Nyilván kell a marketing, nyilván kellenek a módszerek, nyilván kell a trendek ismerete, de a marketing is csak eszköz. Nem uralhatja ez az online vállalkozói életedet - és üzletedet.

+1 intő jel

Matekból 2-es (nagy jóindulattal)

Az egy dolog, hogy nem kell mindenkinek programozó matematikusnak lenni ahhoz, hogy online, vagy bármilyen módon vállalkozzon, de, hogy az alapműveletek is gondot okozzanak, az már megengedhetetlen!

De még ez is smafu. Az online és a hagyományos vállalkozás is olyan, mint egy többszáz oldalas szöveges feladat. Na, vajon mit utáltál a legjobban a geometria után matek órán? A szöveges feladatokat!

Mondok egy vicceset: vegyél elő egy 5. osztályos matekkönyvet, és próbáld sorban megoldani a szöveges feladatokat. Ha nem megy, akkor vakon vezeted a cégedet, vakon irányítod a vállalkozásodat, egyszerűen semmit sem tudsz a pénzügyeidről, ami pedig azt jelenti, hogy nem is irányítod, nem is szabályozod, tehát kötelezően következik a bukás.

Lehet használni mindenféle ügyes táblázatokat, lehet verni a könyvelő fejét, hogy adjon naprakész információkat, de mindezek nem fognak segíteni abban, hogy átlásd és irányítsd a dolgokat. Sajnálom, ez van: kezdheted a gyakorlást matekból. Jó hír: bármelyik életkorban újrakezdhető, és fejleszthető készség.

Tudom, ez itt egy szokásos marketinges kérdés, de Te vajon hány intő jelet detektáltál a saját vállalkozásodra nézve?

Lehet fújolni, lehet utálkozni, lehet lefitymálni és minden megnyilvánulását leszólni, de Lady Gaga 2009 legnagyobb durranása, mind üzleti, mind termékfejlesztési szempontból.

Nyilván, aki ezt nem veszi észre, az jobb, ha távol tartja magát az üzleti dolgoktól, és visszavonul az alkalmazotti burokba (ha van hova), aki pedig valaha is átfuttatta már az agyán a "Lady Gaga, mint jelenség, nagyon össze van rakva" gondolatot, az maradhat, átment az üzletasszony vizsgán.

Miről is van szó itt?

A Velvetnek és hasonló külföldi orgánumknak állandó témát adó celebekben nincs hiány, ugyanakkor, ha valaki celeb akar lenni, annak tényleg pokolra kell menni. Ráadásul, ha valóban tehetséges valamiben, akkor abban sem ártana megnyilvánulni, persze az sem rossz modell, ha valaki csak attól celeb, hogy celeb (még ha paradoxonnak is tűnik).

Celebnek lenni kifizetődő, mert az ismert arcok tökéletes márkahordozókká válnak, még ilyen kis piacon is, mint a miénk, Amerikában meg konkrétan el sem tudják költeni a pénzüket a felkapott hírességek, mert mindent megkapnak ingyen, legyen szó ruhákról, cipőkről, éttermekben való bérelt helyről, vagy akár luxusautókról, sőt, lakásokról. Ennek az életstílusnak kiváló prezentálói az üresfejű szőkék kategóriába tartozók és a rapperek.

Erre a piacra, mint meghatározó szereplő, betörni nem egy egyszerű dolog. (Márpedig egy jó üzletasszony piacban gondolkodik, nem termékben.)

Csak azzal, hogy híresek vagyunk, és folyamatosan hülyeséget beszélünk, már elég nehéz megvetni a lábunkat, mert erre bárki képes. Elég egy házi pornóvideó, némi kapcsolat, vagy egy túltöltött ajak, és már kész is a brand, lehet rá építkezni.

Ugyanakkor az ilyen semmitérő hírességek a nézők ingerküszöbét egyre magasabbra emelik, így a valódi tehetségeknek valami többletet kell kipakolni az asztalra, mivel gazdag és híres csak akkor lehet valaki, ha különleges is még a tehetség mellé.

Vegyük például Ami Winehouse-t. Eszméletlen tehetség, iszonyat jó zenei hangzás, extrém megjelenés, és ennyi. A menedzserei kihozták belőle amit lehetett, mígnem össze nem roppant, és az elvonók és balhés helyek közkedvelt látogatója nem lett. Mára eljutottunk Amivel kapcsolatban oda, hogy tulajdonképpen a kutyát sem érdekli. Ez a befektetőknek a bukással egyenlő, akkor is, ha közben díjakat kap, és szép számban fogytak a lemezei. A visszafejlődés, sőt, stagnálás is megengedhetetlen egy üzleti modellben, persze a válság ezt kissé árnyalja.

Ha zeneiparban lennék menedzser, nagyon odafigyelnék az efféle intő jelekre. Tudnám, hogy csakis olyan tehetséget szabad felkarolnom, aki ebben partner, és nem bukik ki két paparazzi miatt, és nem nyúl a kokain vagy a pezsgőspohár után (vodkával töltve, pardon!).

A zeneiparba befektetők sem hülyék, nyilván nem teszik a pénzt olyasvalakibe, aki aztán csak azzal tud címlapra kerülni, hogy megveri a barátja - aki szintén zenész - és aztán arról mennek a találgatások, hogy most békülnek, vagy nem békülnek.

A zeneipar többszörösen mocskos. Egyszerre kell elbűvölni a közönséget az előadással, és egyszerre kell olyasmivel lenyűgözni, ami sokkolja őket, akár jó értelemben is - persze itt folyamatosan rezeg a léc - és nem engedni, hogy bármilyen más sztárra lecseréljék a terméküket.

Már nagyon várható volt, hogy be kell hozni a piacra egy Lady Gaga típusú előadót, mert az utóbbi években csak szürke tehetségek születtek. Kiváló dalok, gyönyörű nők, szép férfiak, egyedi hangzások, és ennyi. Tipikus tizenkettő egy tucat. Akik ugyanúgy szépek farmerben és fehér trikóban, mint nagyestélyiben és szmokingban.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy az új terméknek nőnek kell lennie, mert ha pasi lenne, akkor egy-két év múlva lelőnék egy bandaháborúban, abból meg már volt elég.

Új terméket behozni a piacra - egyikre sem - nem lehet úgy, hogy "legyen olyan, mint a többi, csak kicsit jobb...". Ezzel maximum kicsit jobb eredményeket lehet elérni, az meg milliók befektetésénél nem tényező. A marketingben hívők most csápolhatnak, és mondhatják azt, hogy "elég, ha ugyanolyan jó, mint a többi, csak legyen jobb a marketingje" de ez is kevés. A szórakoztató iparban már minden csontot lerágtak arra, hogy egy szupersztár brandet reklámozzanak, ráadásul most a legjobban tejelő a botrányhír, ez alá sajnos nem lehet menni, ez az alap.

A "csináljuk ugyanazt, csak teljesen másképp" dolog már kezd melegedni, csak itt ez nem érvényesül első látásra, mert a külsőségek elfedik az árulkodó jegyeket, ugyanakkor ki fog derülni, hogy ez a forró!

Az utóbbi években, évtizedekben sztár abból lehetett,

aki extrémen öltözködött (Madonna),

aki kikotyogta, hogy leszbikus (Madonna, Megan Fox),

aki tényleg leszbikus lett (Lindsay Lohan)

aki a fellépései körül botrányozott és hullarészeg volt állandóan (Ami Winehouse),

aki jó zenét csinált, és közben állatjól nézett ki (Beyonce, Chiara),

aki házipornózott (Paris Hilton)

aki valóságshowzott (Molnár Anikó)

aki átszabatta magát (Geronazzo Maria)

aki együttműködött másokkal (Shakira)

aki szárnyalt, majd összeomlott (Britney Spears)

aki tojt a konvenciókra és csak önmagával foglalkozott (Oláh Ibolya)

aki egyszerűen csak más, mint a többi (Katy Perry)

aki üzletasszony is lett egyben (Jennifer Lopez)

aki gyerekként kezdte, és a szemünk előtt nőtt fel (Britney, Miley Cirrus, Cristina Aguilera)

és a többi.

Bár a lista rövid, de nézz szét a női előadók között és válaszd ki azt az ikont, akit túl kell szárnyalnod ahhoz, hogy valóban ütős és tartós eredményt érj el, vagyis a befektetett pénzed többszöröse visszajöjjön, ha egy új terméket akarsz bevezetni a piacra! Nem lehet egynyári slágerekbe befektetni, mert a megtérülési időt nem lehet hónapokban számítani. És úgy sem lehet befektetni, hogy majd lesz belőle valami, majd valami alakul. Bizonytalanságba, majd lesz valahogy-ba senki nem akar pénzt tenni.

Nagyon gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy egyetlen nagy ellenfél van jelenleg is, ez pedig Madonna. Akiről köztudott, hogy a botrányokat nagyon jól bírja - sőt, szándékosan csinálja-, a fizikuma kiváló, a tehetsége megkérdőjelezhetetlen, volt már leszbikus is, állat jól néz ki, voltak hullámvölgyei is, de mindig talpra állt, mostanában át is szabatta magát, és éveken keresztül diktálta a divatot, és más, mint a többiek.

Hosszú távú eredményért csak vele szabad felvenni a versenyt, és ehhez semmi más nem kell, csak egy jó stratégia, egy jó termék, és jó marketing.

Mit hoznál ki, ha azt mondanám, hogy itt van akármennyi pénz, csinálj tartós világsztárt? Egy Lady Gaga-t mondanál, remélem!

Lady Gaga nem ma kezdte a zenélést, valószínűleg nem egy tipikus Fresh csaj. (Bocsánat!) A lelki állóképessége egy darabig nem volt nyilvánvaló, de pokolian elszántnak látszott, az az első pillanatban feltűnt. Ugyanakkor az, amit most a lila bögréjével művelt, a napnál is világosabbá teszi, hogy olyan pokolian tudatos, ami csak Madonnára jellemző. A többiek csak zenélnek, a körülöttük lévő stáb meg teszi a dolgát. Lady Gaga egy főnyeremény, mert ugyanarra húzza a szekeret, amerre a befektetők tolják, és nem borul ki, mint pl. Ami Winehouse, vagy Britney.

Lady Gaga megalkotásánál annyira figyeltek arra, hogy más legyen, mint mások, hogy közben nem tévesztették szem elől azt sem, hogy a már jól bevált dolgokat érdemes adaptálni. Ezért nem egy tucatlánybanda egyik tagja, vagy szólóénekese, mert abból nehéz kihozni botrányos dolgokat.

Ebből is látszik, hogy itt komoly tervezőmunka folyt a háttérben, és nem bíznak semmit sem a véletlenre.

A bulvárlapokkal Lady Gaga - és a mögötte lévő üzletemberek - úgy játszanak, mint macska az egérrel, és valószínűnek tartom, hogy Gaga nem fog kórházba kerülni lelki ficamok miatt, mert nem üstökösként robbant be a tehetségével, hanem egy jól megtervezett folyamat legaktuálisabb pontján bukkant elő, mint kész termék.

A zenéjének megítélése teljesen szubjektív, de ha ízig-vérig üzletasszony akarsz lenni, nézd üzleti szemmel azt, hogy hogyan van felépítve a nő, hogyan alakul körülötte a hype, és ne dőlj be a bulvárhírek alatti kommenteknek. Azt hagyjuk meg az alkalmazottaknak ;)

Tudsz még ilyen jelenséget mondani, aki ennyire jól fel van építve, és várhatóan sokáig fogja bírni is a felhajtást? Te kibe fektetnél?

Vidi Rita

A napokban új oldal indult, kimondottan nők számára, a HősNők.hu. Nők írják, nők szerkesztik, női témákról lesz szó. A kérdés már csak az, hogy kell-e még egy női oldal, hiszen a nők eddig is megtalálhatták az őket érintő és érdeklő témákat az interneten. Létezik még olyan új témakör vagy megközelítés, ami érdekelheti a női olvasókat?

A válasz egyértelműen igen, de csak akkor, ha az új oldal stratégiája és célja más, mint az eddig ismert portáloké.

Azzal már régóta tisztában voltam, hogy még egy, fórumlátogatókra alapozott portál, vagy egy új, nagyon tág témakört felölelő női oldal valószínűleg nem állná meg a helyét. A nagyokkal versenyre kelni nem érdemes, hiszen ahhoz óriási tőke kell, ugyanakkor sokkal személyesebb, privátabb légkörre van szükség érzésem szerint, mint amit eddig megszokhattak a nők. Többek között azért is, mert a HősNők.hu oldal témája - önismeret, önbecsülés, önbizalom, személyes beteljesülés - nem az a terület, amit bárki szívesen verne nagy dobra, és ez nem is lenne helyén való.

Miről fog szólni a HősNők.hu?

A már széles körben elterjedt portálok elsődleges célja általában a tájékoztatás, ezen belül persze bizonyos témák kiemeltebb figyelmet kaphatnak. A HősNők.hu oldalnak nem kimondottan a tájékoztatás a célja, hanem a fejlesztés. Sőt, ön-fejlesztés. Szakértőink is olyan nők közül kerülnek ki, akik már sokat tettek a nőkért, és teljességgel magukénak érzik a témát, ugyanakkor nem csak értenek hozzá, hanem benne is élnek, megélik a saját témáikat! Csak női szakértőket kértem fel, és nagy örömömre olyan területek szakértői lesznek állandó publikálók az oldalon, mint például nők és pénz területe, nők és karrier, család és önmegvalósítás, nők és vállalkozás, nők és EU, és így tovább. Nagyon izgalmas és mozgalmas lesz az oldal.

Miről NEM fog szólni a HősNők.hu?

Az oldalon egészen biztos, hogy nem lesz bulvár, és nem lesznek celeb-hírek. Arra törekszünk, hogy csak pozitívumokat közvetítsünk, ebbe nem fér bele a mások életében való vájkálás, még akkor sem, ha az illető önszántából állítja magát és életét pellengérre. Mivel a jelenség már teljesen beivódott a hétköznapokba, természetesen nem fordulunk át masszív tagadásba, készül már egy átfogó tanulmány erről, tehát a téma esetleg madártávlatból lehet érdekes, de csak azért, hogy mi nők, jobban megérthessük, milyen hatással vannak az egyes bulvár-celeb-események a gondolkodásmódunkra.

Ez egy feminista oldal?

Célom szerint nem. Számomra a feminizmus egy dolog miatt nem szimpatikus: a férfiakkal való akár csak pillanatnyi, de azért még érezhető szembehelyezkedés miatt, viszonyítás miatt. AZ oldalon semmiféle ellenségeskedés, vagy megkülönböztetés nem lesz, természetesen a férfiakat is szeretettel várjuk, mert önismereti témában biztosan kapnak hasznos információkat, de egyértelműen maradunk női vonalon. Nőként nőknek tudjuk úgy átadni az információt, hogy az teljes egészében adaptálható lehessen az Olvasók számára. Ugyanakkor, ha valakinek az a meggyőződése, hogy az oldal üzemeltetője, vagyis én feminista vagyok, ám állok elébe. Számomra ez nem okoz problémát.


Honnan jött az oldal ötlete?

Már évek óta az online világban mozgok üzletasszonyként, de mindig valahogy a számítástechnikával foglalkoztam. Én is elértem olyan korba, olyan életciklusba, amikor az önismeret, az önmegvalósítás hangsúlyos szerepet kap. Nem vagyok pszichológus, nem vagyok tréner, üzletasszony vagyok, aki a végletekig érzékeny a nők és az önismeret területe iránt. Érzem a női összefogásban az erőt, női rendezvények, találkozók, akár csak online találkozók után is napokig magasabb szinten rezgek, annyi jó energiát tudnak egymásnak közvetíteni a nők. Többek között ezt is szeretném megmutatni szakértőtársaimmal karöltve, hogy a nők egymás között nem pletykálnak, nem acsarkodnak, hanem kimondottan építeni tudják egymást és önmagukat.

Egy titok: mivel megígértem, hogy nem ÍROK rosszat a Marketingtortáról, ezért hanganyagban kapod az összefoglalót....

Oké, most, hogy Barta Tibor a szívéhez kapott, közlöm, hogy nem is MONDOK rosszat a Marketingtortáról :)

Hallgasd és fogyaszd egészséggel:

Marketingtorta vélemény és beszámoló>>

(mp3 fájl, 60 MB, 1 órás)

Vállalkozók számára létfontosságú, hogy ne nyúljanak mellé a megfelelő laptop kiválasztásnál, de hobbi felhasználók számára is tartogatok jó ötleteket. Figyelem, az olvasás elkezdése előtt biztosíts magadnak egy forró kávét vagy teát, és 15 perc nyugalmat!

Hogyan válasszunk erős és gyors laptopot a vállalkozásunk számára?

Annak idején a „Mit titkolnak a vírusvédelem bennfentesei” tanulmányban megírtam már, hogy egy informatikus ismerősről azt gondolni, hogy ő a világ legnaprakészebb, legfelkészültebb IT szakembere minden területen, óriási tévedés. Minden szakembernek megvannak a saját kedvenc területei, és azokban nagyon erős, míg az összes többiről az átlagosnál maximum jobb a felkészültsége, de azokban már nem lehet vérprofinak, naprakésznek, rutinosnak nevezni. Olvasd tovább a folytatást>>

Új, kezdeményezés: szmog, büdös levegő, forgalomkorlátozás, szmogriadó?

Na, ebből elég, fellépünk az élhetőbb, egészségesebb környezetért:

Válassz bannereket ezen a blogon: http://www.szmogbela.blog.hu és tedd ki az oldaladra!

Védd a környezeted, blogolj!

A RizsaNélkül.hu-n kihirdettünk egy kiskapu nyitást, és ezzel együtt egy 3 napra érvényes árat. Nagy lett az izgalom, részünkről is persze, hiszen a kampány első része lezárul jövő héten, utána megkezdődik a munka, és tovább folytatódik a kampány második része.

Jönnek a kommentek, a levelek; érezhetően, még így hétvégén is, nagy a mozgolódás. Sokak fognak jól járni ezzel a kiskapus csomaggal, ha jól utánaszámolok, csak a saját anyagom az 5szörösét éri. És akkor mi hárman vagyunk, három óriási anyaggal.

Jött az ilyenkor szokásos fejszámolóművész is a kommentek között (nem egy illetőről van szó, hanem jelenségről), aki gyorsan rájött, hogy ha 29.900+áfa áron eladunk 300 darab terméket, akkor 9milliós bevételünk lesz.

Ez természetes, hogy ezt mindenki kiszámolja a célközönségben, én is ki szoktam, már csak a kíváncsiság kedvéért is.

Sőt, volt olyan is, amikor messziről láttam, hogy a profitot elfelejtették beleszámolni az árba, tehát egyszeri bevételként jónak tűnt az a párszázezer, viszont annak gyorsan a nyakára lehet hágni a költségekkel. (Meg a mindenféle, állam felé befizetendő összeggel.)

Amikor ez a jelenség kommentként is megjelenik, mindig az jut eszembe, hogy:

szégyellni kéne magunkat azért, mert pénzt keresünk?

Az ilyen kommentelve beszólók vajon bocsánatot kérnek, mikor a munkáltató átutalja nekik a fizetést? Vagy szemlesütve pironkodnak, mikor hozza a postás a pénzt?

Én nem szégyellem!
Szégyenkeznem akkor kéne, ha itt növeszteném a hátsómat a gép előtt, nulla profittal, miközben a gyerekem meg játszani vagy beszélgetni szeretne velem...

Na, az szégyellnivaló!

A fejszámolóművészeknek üzenem: a 9 milliós nettó tervezett bevétel az bruttó 10800000,- forint, ebből 1.8 millió kapásból megy Áfába, aztán 16% társasági adó terheli, plusz még 1-2 százalékok. És ez a pénz még mindig a cégben van. A tulajdonos még nem vett ki semmit!

Hja, ha valaki úgy kalkulál, hogy a minimálbér meg annak költségei elég bevételként, annak nagy pofára esés lehet, amikor elkezd jól működni és sokat termelni egy cég...

Utóirat: tegnap, szórólapgyártás közben Hofi-t hallgattam. Jelentem, a 70-es évek óta semmi nem változott Magyarországon a fejekben. Semmi.

Azzal kezdeném, hogy már mások is írnak a konferenciáról, persze sokaknak pozitív véleménye van (ha nincs viszonyítási alapjuk, akkor el is hiszem...).

Viszont kaptam egy hírlevelet, amiben van egy statisztika, amit PJA, úgy emlékszem, hogy az ebédszünet után osztott meg velünk Az említett hírlevélből idemásolom a statisztikát, és a rá vonatkozó részt:

Nagyhatalom vagyunk?

A résztvevők számáról pár érdekes adat: a nemrégiben St.Louisban lezajlott marketing-csúcstalálkozón valamivel több, mint 900 résztvevő volt, a MarketingTortára nagyjából 350-en jöttek el.

Tehát itthon, a mi kis hazánkban minden 28.571.-ik lakos áldozott néhány tízezer forintot arra, hogy elmenjen tanulni a legújabb marketing trendekről. Ez nem rossz!

A természetüknél fogva nagy arcú amerikaiaknak csak minden 333.333.-dik lakost sikerült bevinni saját rendezvényükre. Ha a kinti szakik hozni akarták volna azt a szintet, amit mi itthon produkáltunk, akkor - az országok lakosságát figyelembe véve - kb. 10.500 jegyet kellett volna eladniuk...

Most veszek egy nagy levegőt, és nem szentségelek eme nyilvánvaló csúsztatás láttán (nem a hírlevélíró csúsztat, hanem PJA, akitől ezt szedte.)

Az ominózus St. Louis-i konferencia, amire a nagyarcú amerikaik CSAK minden 333.333.-dik lakost tudták becsábítani, az egy 5 napos, méregdrága konferencia volt.

A PJA által számolt magyar arány igazság szerint 5ször rosszabb, mint az amerikai.

Csak azt nem értem: ennyire nyilvánvaló baromságokat kell előcitálni ahhoz, hogy 350 embernek vélhetően megnövekedjen az önbizalma?

Ez a kis számolás nagyságrendekkel rontotta a Marketingtorta megítélését. Én kérek elnézést!...

Tehát, az ebéd utáni folytatás: PJA felkonferálta a meglepetés előadót, Mister X. -et.
Itt már meg kell jegyeznem, hogy egyszerűen brutális volt ez a rengeteg férfi előadó, sehol egy nő! Ezen változtatni fogunk, a következő hasonló konferencia (ekkora volumenben) egyenlő lesz a nemi arányokat tekintve!

Szóval, jött PJA. Első pillanatban húztam a számat, hogy jajj, neee, de engem is meglepett, hogy tetszett az előadása. Ugyanis egy számomra pont aktuális témát boncolgatott: a fehérgalléros munkatárs teljesítményének mérését.

Ez az előadás azért volt jó, mert a szakterületének csak egy kis részét érintette. Goldmann Dávid is jól csinálta, hogy erre utazott, csak ugye tudjuk, hogy a stílusával kicsit hazavágta az egészet.

Elég sokat jegyzeteltem, de ami a lényeg - és PJA-t ebből a szempontból becsülöm -, hogy tök jól összeállt a fejemben a kép ebben a témában. Ez már nem az első eset vele kapcsolatban, úgyhogy ezt az előadását jónak értékelem, azt viszont nem az én tisztem eldönteni, hogy a többi 349 résztvevőnek mennyire feküdt ez a téma. Persze ez az infó is az ingyenes kategóriába tartozott, viszont már rég jártam az oldalán, és nem ismertem ezt az anyagát. Összességében tetszett.

Ahogy Langmár Zsuzsa, a Sikeresmama.hu tulajdonosa írta a kommentek között, nálam is anno Tonk Emil neve döntötte el, hogy elmegyek a konferenciára.

Még sosem láttam Emilt, de a hangját többször is hallottam, és kávézás közben láttam is egy pillanatra: azonnal felismertem. Egy tünemény :) (Bocs, női blogon vagyunk :))

Emil fejből nyomta! Se kivetítő, se technika ördöge, se semmi. És igen, az ellenállhatatlan ajánlata is elmaradt. Hála az égnek!

Amiről beszélt, azt lehet, hogy másképp értelmeztem, mint mások, az előadás címe az volt, hogy: a kommunikáció forradalma.

Mivel pár éve tudatában vagyunk már az internet előnyeinek, üzletépítési szempontból is, Emil pont, hogy hátulról jött. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az online üzlet igazán csak akkor lehet sikeres, ha személyes kontaktus is van.

Tény és való, ha naponta 150-en látogatnának el a boltunkba, biztos, hogy nem 10% lenne a vevőkonverzió, hanem a sokszorosa. A személyes eladásnak, a fizikai találkozásnak nincs párja.

Ha jók vagyunk a szeren, akkor viszont ezt online felületen szuperül tudjuk modellezni. Az tény és való, hogy mióta előjöttem a béna kis videóimmal, a közönség hallhatja itt-ott a hangomat (és a telefonban felismerik :)), meg a képem is előkerült, azóta sokkal bensőségesebb viszonyt ápolok az olvasóimmal. Sőt, még az ellenséges megmozdulókat is jobban a helyükön tudom kezelni, mint mikor a sötétségbe burkolózva osztottam az észt. :)

Emil viccekkel tarkította az előadását, ha jól tudom, ez nála megszokott, jókat nevettünk.
Az előadása utolsó harmadát viszont elkezdtem már unni, de ezt a fáradtságnak tudtam be, mert egyébként nagyon érdekelt, amit mondott.

Ezek után következett Weiser István, a webvizio.hu tulajdonosa. Hallhattuk a "frappáns" feliratkoztató szövegét, a sztorijaira már nem is emlékszem, csak azt tudom, hogy voltak. A hírlevelüket kapom, és nagy szívfájdalmam, hogy nem lehet róla leiratkozni. Nincs benne egy kattintásos leiratkozó link, és ez a szememben vörös posztó ám.

Az előadásának címe: bizalomépítés videóüzenettel. Jó, hát ez biztos mondott egyesek számára újat is, de a mellettem ülő Zsuzsi szerint - aki szintén otthon van videóüzenetek témában - Weiser úr igencsak erőlködött, hogy egyetlen használható infót se adjon át.

Csak a rizsa!
Ekkor már fontolgattuk a felállást. Az előadása közben volt egy olyan mondata, hogy: "érdemes megfontolni, hogy egy színészt küldjünk magunk helyett", amire többen rávágták, hogy: "te is megfontolhattad volna" :)

Ezek után jött Pilát Gábor, akire szintén kíváncsi voltam, és ha jól belegondolok, nem ő volt a hibás, hogy csalódtam. Amikor elhangzott a szájából a "kiáramoltatás" szó, akkor a homlokomra csaptam, és tudtam, ő az, akinek a hírleveléről már réges-rég leiratkoztam. Nem akarom a hírnevét kisebbíteni, a szakterületén biztos elévülhetetlen érdemei vannak, mégis, olyan kevés infót adott át, hogy PJA szakított az egész napos hagyománnyal, és elkezdte kérdezgetni Pilát Gábort. Így sem jött ki belőle több infó, úgyhogy le is léptették. Na, így került a helyére szépen a napi ütemterv, amivel ugyebár jócskán csúszásban voltunk.

Kávészünet következett, ami alatt már azt beszélgettük, hogy hazamenjünk-e, vagy mi legyen.

Isteni szerencse, hogy maradtunk!

Visszaérve a helyünkre, egyszer csak azt láttuk, hogy egy fiatal, nagyon furcsán beszélő és gesztikuláló úriember már bele is csapott a lecsóba. Ő volt Kaizer Gábor, akinek az előadása a legtöbbet adta azon a napon, mert úgy felvillanyozott, hogy magam is meglepődtem. Bemutatott pár saját gerillamarketing kampányt, amit csak azért nem tapsoltunk meg állva, mert döbbenten ültünk a helyünkön, hogy jééézus mária, micsoda agy kell ehhez!

Kaizer Gáborról azt érdemes tudni, hogy az ügyfeleit sorra kijuttatja az Index.hu címlapra (nem a blogok közé, tévedés ne essen), és eléri, hogy több médiában is beszéljenek az esetről, megnevezve a céget, weblapot, tehát jobb bármilyen PR cikknél. Ezekben az esetekben spontán írnak az újságok, és mozdulnak meg a tévécsatornák. Mígnem a végén ki nem derül, hogy "csak" egy jól sikerült gerillamarketing akció van a háttérben, ekkor esetleg még egyszer felkapják az ügyet :).

Nem tagadom, ezt bevettem a közeljövő tevékenységei közé: gerillamarketingre ráfeküdni.
Többek nevében mondom: Köszönjük szépen, Kaizer Gábor!

Csak Gábor előadásán múlt, hogy ottmaradtunk Nicholas Viktoron. Mit ne mondjak, szenvedtünk.

Viktor nemes egyszerűséggel közölte, hogy az évszázad infóbiznisze az előfizetéses infótermék.

Többen fújoltak körülöttünk,amit ő nem hallott, mert mi a fapados részlegen voltunk, a VIP-sok premier plánban kapták az évszázad üzleti modelljét. Nekünk volt lehetőségünk morgolódni :).

Talán még meg is mozgatta volna a fantáziámat a téma, ha már nem csinálnám magam is, és nem lennék vele tisztában, hogy azért ez ennyire nem egyszerű, hogy egy fél órás előadás keretében (20 perces felvezetéssel, és rossz előadóval) ezt be lehessen mutatni. Illetőleg, ha nem lennék tudatában annak, hogy mindezeket az infókat szerintem Wolf Gábor 2008-as GT konferenciájáról "nyúlta".

Jövőre a kiscsoportos coaching lesz az évszázad biznisze, azután pedig a konferenciaszervezés, ezt most borítékolom. Van még bőr Wolf Gábor üzleti modelljén, csak tessék, csak tessék!

A végén Vida Ági megnyert egy 1 millió forintos bannerhelyet a donna.hu-n, úgyhogy végül is szépen zárult az este :).

Tanulságok:

1.) Ennyi pasi előadó egy rakáson már ridegebb, mint egy fiúkollégium.

Ez a szervező hibája szerintem, erre a 21. században már illik odafigyelni, hogy a nemek aránya legyen megfelelő (fele-fele). Nicholas Viktor vagy Goldmann Dávid helyett bárki lehetett volna ott, bármilyen női online marketinges! Ráadásul N. V. még duplázott is, szerintem őt szánták sztárelőadónak. Ha ez így van, akkor rosszabb a helyzet, mint elsőre látszik. A nyomába se léphez egy Schingloff Sándornak, vagy Wolf Gábornak.

2.) Pozícionálás hiánya.

Ez a konferencia nem volt pozícionálva. Naná, hogy kíváncsiak vagyunk a marketing trendekre, és kíváncsiak vagyunk a nagykutyákra (mégha csak magukról kiáltják is ki, hogy nagykutyák). A partnereken keresztüli promónak ez a hátulütője: az is odakeveredik, akinek nem kéne. Így kerültem én is oda. Ajánlották. Legközelebb erre odafigyelek (saját partnerek), illetve a hasonló rendezvényeknél, csak akkor fogok jelentkezni, ha szinte kiolvasom a nevemet a pozícionálásukból.

Kérem, ez ügyben is tessék tanulni Wolf Gábortól, ne csak a kényelmes dolgokat!

3.) Ilyet mi is tudunk csinálni, majd figyeljetek jövő novemberben! :)

Próbálom nem belevinni az érzelmeimet, és maximálisan tárgyilagos maradni, de nehéz.

Úgy összességében azt kell, hogy mondjam, hogy egész jó feliratkoztató szövegeket hallhattunk az előadóktól. Csepegtettek némi infót, majd előálltak az alaptermékük ellenállhatatlan ajánlatával.

Pongor Juhász Attila volt a moderátor, (továbbiakban PJA), aki azzal kezdte, hogy épp most ért haza egy St. Louis-i konferenciáról, és mutat pár fotót.

Nekem és a velem lévőknek borzasztó dejavu érzésünk támadt, hiszen ilyen dolgokkal Wolf Gábor szokott kedveskedni az olvasóinak, konkrétan erről a St. Louis-i konferenciáról is.

Az a rossz érzésem támadt, hogy PJA lassan-lassan átveszi Wolf Gábor szerepét. Az, ahogy a felvezető végén hozzáfűzte, hogy "Csináld is", na azon már döbbenten bámultunk.

Mutatott pár képet az amerikai marketingesek ötleteiről, és csináljuk? Aha, biztos, hogy én csinálok is ebből pár dolgot, de voltak ott még rajtam kívül legalább 300-an, akiknek nagy átlagban a nagy semmi jött át.

Na, de haladjunk.

Első előadó Nicholas Viktor volt, aki csodálatos előadást tartott a meggyozes.com oldala sales-szövegéből.

Azt mondják a nagyok, hogy ha egy sztorival indítasz egy prezentációt, akkor tuti megszerzed a figyelmet. Erre tegnap annyira figyelt mindenki, hogy egy idő után masszív hányingerem lett a sztoriktól. Nem azért, mert látszott, hogy egy sablon alapján haladnak, hanem azért, mert némelyik sztori borzasztó!

Nicholas Viktor ágyból kikelős, csipakitörlős, azonnal géphez ülős története, hallgatva még csak-csak elment, de vizuális élményként már sokkoló. Eljátszotta!

Bevallottan nem egy karizmatikus megjelenésű valaki az offline életben, nos, akkor nem értem, miért van mégis erőltetve ez a megjelenés! (Ráadásul kétszer, de erről majd később.)

Tehát, hallhattuk a fejből felmondott sales-szöveget, az égvilágon egyetlen új információt sem tartalmazva.

Belegondoltam, hogy ha én tartanék egy fél-háromnegyed órás előadást, vajon a blogértesítős feliratkoztató szövegemet mondanám el? Vagy a vírusvédelmi tanfolyamom sales-szövegét?

Fenét. Egy ingyenes konferencián SEM, nem még egy fizetősön.

N. Viktor előadásának végén megkaptuk a beígért ellenállhatatlan ajánlatot a meggyozes.com-on értékesített termékére, kaptunk erről szóróanyagot is (ami egész jól nézett ki, de még erre is visszatérek), de masszívan ellenálltunk.

Bennfentes infók alapján tudtuk, hogy a következő előadó, Goldmann Dávid számítógépe beadta a kulcsot (ugye, ugye! egy MAC sem hallhatatlan), így nem lepődtünk meg, hogy egy kis technikai molyolás következett.

Ekkor már durva csúszásban voltunk. Egy 11-12 előadós konferencián 1-2 percek is dominóelvet indítanak el, és bár erre tudomásom szerint próbáltak oda figyelni, de kevés sikerrel.

Tehát, jött Goldmann Dávid, aki a termékbevezetésről, illetve más néven az eseménymarketingről beszélt.

Ez az előadás jó volt. Illetve jó lett volna, ha kicsit lendületesebb, mindezt írom azért, mert tudom, nem ez volt Dávid első előadása.

Megértem, hogy nyegle, meg laza, és ez hozzá tartozik az imidzshez, de az, hogy magasról sz.rt a közönsége időbeosztására, az kissé durván sült el. Mikor jelezték neki, hogy már bőven lejárt az idő, akkor kiszólt mellékesen, hogy "A második előadó vagyok, én még csúszhatok!".

Persze, lehet csúszni, ha brilliáns az előadás. De ha nem az, akkor inkább tartsuk be az időkorlátokat. Mindent összevetve, ha nagyon jóindulatú vagyok, akkor Dávid előadása gondolatébresztő volt. Szomorú, hogy semmi kedvem beszélni az előadásáról, csak a hibákról.

Ezek után jött egy üdítően rövid előadás, a webes nyereményjáték trendekről. A webnyeremeny.hu oldal tulajdonosa, egy aranyos fiatal úriember, Galambos Dániel tartotta. Kiderült, hogy milyen nyereményeket szeretnek manapság az internetezők, (pénz, pénz, pénz); illetve, hogy milyen fajta nyereményjátékot ne alkalmazzunk (fotós-szavazós, a visszaélések miatt); és néhány alapszabályra is felhívta a figyelmünket: egyszerűek legyenek a szabályok, a nyerteslistát tegyük közzé, gyorsan adjuk át az ajándékot, stb.

Ebből az előadásból az úgynevezett kollekció-nyeremény mozgatta meg a fantáziámat. Ezek azok a típusú tárgyak, amik kimondottan köthetőek a márkához, és gyűjthetőek! Na, ezen majd el fogok gondolkodni:)

Ekkor egy rövid kávészünet következett. A konferencia egyébként profin volt szervezve, ehhez gratulálok a szervezőknek, nem tudom, arra mennyi ráhatásuk lehetett volna, hogy egyes önfejű előadók tartsák az ütemet...

Ekkora tömegnél, mint kiderül, a szüneteket kicsit szűkre szabták, erre majd oda lehet figyelni legközelebb.

A kávé és az üdítő finom volt! :)

Szünet után Zajdó Csaba, a webshopexperts.hu oldal tulajdonosa következett. Csaba nagyon jól előadott, Ő tényleg előadott. Látszott, hogy készült, sőt, izgult is, ezt becsültük benne.

A témája nem mondott újat számomra. Jó pár hónapja feliratkozója vagyok, ismerem az ingyenes anyagaikat, vevőjük nem leszek, ezt őszintén megmondom, mert nem lesz webshopom az elkövetkezendő 2-3 évben, az biztos. (Ezennel megígérem, hogy le fogok iratkozni, nem rabolom az energiájukat.)

Viszont, az biztos,hogy aki nem ismeri az oldalukat, aki nem olvassa a hírlevelüket, azok számára hasznos lehetett az előadás, mert a vevőkről sosem lehet eleget tudni. Természetesen érdemes az általános információkat Csabához hasonló szakemberektől beszerezni, majd sok-sok munkával kiismerni a saját kis célcsoportunkat.

A webshopexperts.hu szóróanyagai üdítően igényesek voltak, dícséretes!

Csaba egy infótermék ellenállhatatlan ajánlatát kínálta a résztvevőknek, amit csak helyeselni tudok, hiszen egyébként a fő termékeik kimondottan magasárasak. Egy igényes webshoptulajdonosnak mindenképp ajánlatos az infótermékükkel kezdeni, mert az csak befektetés.

Tudtommal Csaba előadását sokan dicsérték.

A következő előadó a telemarketing előnyeit ecsetelte számunkra. Egy lendületes fiatalember, Balogh Ádám vezetett be minket a telemarketing rejtelmeibe, természetesen sztorival indítva. (na ekkor kezdtem érezni, hogy naneeee, elég már a gagyi sztorikból, de ez személyes problémám:))

Az előadása több szálon is megmozgatta az agyamat. Egyrészt abban a tekintetben, hogy vajon milyen lenne az üzletem, ha értékesítőkkel dolgoznék? És vajon akkor milyen lenne, ha telefonos értékesítőkkel dolgoznék?

Már nem igazán érint, mert úgy igazából már nem értékesítek vírusirtókat, de belegondolni jó volt.

Egy cégvezetőnek ez kell: indítson el bennem egy gondolatfolyamot, adjon egy nézőpontot az előadás, és az csak külön jó, ha azt gyorsan rövidre tudom zárni.

 

Nem csak akkor jó egy előadás, ha napokig agyalok utána, hanem akkor is, ha megmutat egy számomra addig ismeretlen területet, amit akár ott és akkor el is vethetek azonnal.

Most már tudom, hogy telemarketinges területen nem nagyon fogunk bővülni a következő 1-2 évben, tehát számomra ez az előadás hasznosnak ítéltetett. És az előadó is jó volt!

Kaptam például ilyen instrukciót, hogy egy telefonos munkatársat nem szabad 8 órában dolgoztatni, mert iszonyú fárasztó munka. Ezért inkább 4-6 órában javasolják alkalmazni a telemarketingeseket. Soha nem jutott volna eszembe magamtól! Úgyhogy hajrá Balogh Ádám, ez jó volt!

Na, ezek után jött Huszics György, akiről nem tudom, mivel foglalkozik, viszont az előadását szerettem. (Bocs, hogy nem tudom megreklámozni az oldalát, viszont azt kikerestem, hogy a Crane International ügyvezető igazgatója). Az előadása a vevőről szólt.

Számomra a vevő nem csak azért fontos, mert ő hozza a pénzt, hanem azért is, mert a maximalizmusom és profizmusom és egyébként is a jellemem alapján, nagyon szeretem a vevőimet jól kiszolgálni, jó termékekkel.

György ehhez adott némi támpontot. Négy csoportba sorolta a vevőket:

alacsony áron vásárol, keveset

alacsony áron vásárol, sokat

magas áron vásárol, keveset

magas áron vásárol, sokat.

Ez nagyon megmaradt bennem, mert én eddig leginkább kettő, maximum három csoportba soroltam a vevőket.

György a törzsvásárlói rendszerekről is beszélt, és ez pont aktuális a számomra. Nem találtam erre vonatkozó hasznos infót a neten eddig, és csak azt láttam, amit mások is csinálnak: vásárolj 10-szer, és utána kapsz 10% kedvezményt. Óóóó, rohanok vásárolni azért a francos 10%-ért, mi?!

György mutatott egy sokkal ütősebbet, egy kínai vendéglő példáját. Ott a törzsvásárlók fogyasztását írják 12 alkalommal, és a 13-nál az addigi fogyasztás átlagában ingyen ehet.

Na ez már valami! Hazaérvén egyből felvázoltam a férjemnek, hogy valami hasonlót kell meglépnünk a boltban, a kereskedelmi részen is, és a szerviz részlegben is.

Aztán még egy jó ötlet volt ebben: a törzskártyákat lehet a weben is összesíteni (a vevők szeretik ezt nézegetni a honlapunkon), és blokként is funkcionálhat a kártya, hiszen mi minden adatot vezetünk róluk!

Ha kellett már visszavinned valamit, bármilyen üzletbe, akkor tudod, hogy egy minimum egy pillanatra elönt az ideg, hogy vajon meg van-e még a blokk!

Micsoda stresszmentesítő eszköz ez a vevők számára!

Körüljárom, hogy mik a megvalósítás folyományai, és be fogom vezetni a boltban.

De ezzel még nem volt vége Huszics György előadásának!

Mert kitért még az online vevőbevonás előnyeire is. Például arra, hogy a márkahűséget úgy is el lehet érni, hogy ha a vevőket teljesen bevonjuk például a fejlesztésbe, és erre az egyik legegyszerűbb módszer az, hogy ha a neten tesszük meg.

Márpedig, ha úgy érzi, hogy részt vett mondjuk a bolt termékpalettájának alakításában, akkor tuti, hogy nem fog átmenni a másik városba, számítógépet venni (hogy csak a saját példánknál maradjak).

Ennek az érzelmi kötődésnek a kialakítását nagyon fontosnak tartom, és azzal, hogy önmagamat viszem bele mindenbe, teszek is ezért. De vannak ennek még szofisztikáltabb módszerei, ezekre nagyon oda fogok figyelni a jövőben.

Köszönjük Huszics György, ez nagyon jó volt! (Mármint nekem :))

Ebéd szünet után folytatjuk! :)

(Egy következő bejegyzésben)

Egy laza csuklómozdulattal lerántottam a leplet a RizsaNélkül.hu projektről>> (katt)

Elárultam pár fontos tudnivalót, és kifejtettem, kiknek ajánlott és miért.

Egyelőre még nyitva maradt kérdések:

• Mennyibe fog kerülni?
• Mikortól lehet rendelni?

Várhatóan jövő héten ezeket is leleplezzük!

Ha  online üzleted van, akkor óhatatlan, hogy néha szembesülsz a rólad kialakult negatív véleményekkel is.

Ez teljesen természetes. Ha jól csinálod a dolgodat, őszinte vagy, odafigyelsz a célcsoportod gondolataira, problémáira, akkor a vélemények túlnyomó részt pozitívak lesznek, és ez akkor is igaz, ha semmiféle visszajelzést nem kapsz.

Bízhatsz abban, hogy amit adsz, azt kapod vissza. Ezért is érdemes adni, adni, adni.

A vak asszony visszanéz

Viszont nem kerülheted meg azt a részét az online üzletnek, hogy egészen biztosan vannak olyanok, akik szkeptikusak, nem tetszel nekik, és ezt nem is rejtik véka alá.

Velük úgymond foglalkozni nem kell, mert a negatív vélemény nem belőled ered, hanem belőlük, viszont rajtuk változtatni nem tudsz.

Nem azt mondom, hogy észre se vedd a beszólásokat, fújolásokat, mert észre kell venned, és mérlegelned kell, hogy ez most komoly reklamáció, vagy pedig valakinek rossz napja van.

De nem kell ez miatt görcsölni. Vannak, lesznek ilyenek, az a szép, ha magad mellé állítod őket, szép lassan. Ehhez kell némi inteligens trükközés és álhatatosság, de nem kötelező feladat. Ha nem foglalkozol velük, az is jó, és ha végül őket is meghódítod, az is jó. Döntsd el, mi fér bele az idődbe és energiaszintedbe.

Viszont, amiről most beszélni akarok, az nem a mindent csípőből elutasító nézőközönség, és nem is a konkrét reklamációk területe.

Amiről most beszélek, az egy rejtett dolog, viszont kötelező, hogy ezzel foglalkozz.

Szeretnek Téged, de...

Már utaltam rá, hogy a látogatóid többsége szeret Téged, szereti az oldaladat, szeret nálad olvasgatni, nézelődni, beszélgetni. Mégsem vásárol mindegyikük.

Ennek rengeteg oka lehet, és hidd el, ha megkérdeznéd őket, akkor olyan válaszaik lennének a "Miért nem vásároltál még eddig?" kérdésre, hogy tátva maradna a szád, és kihullana tőle a hajad. Mert ezekre Te nem gondolsz. Ezeket a gátló tényezőket Te nem érzékeled, hiszen mindent tudsz a saját üzletedről, tudod mit és miért csinálsz.

De a látogatóid nemvásárlásának oka van, és ezekről az okokról tudnod kell, még akkor is, ha hajmeresztőek.

Ezt a jelenséget kifogáskezelésnek nevezzük, és csodálatosan működik.

Gondolj bele: végigmész egy laikus szemével az oldaladon, az üzleti modelleden, a kommunikációdon, és úgy csinálsz, mintha semmit nem tudnál a háttérről. Az is jó, ha megkérsz erre valakit, egy ismerőst, vagy családtagot.

Megkéred, hogy írja fel mindazokat a kételyeket, amik eszébe jutnak, és általában így kezdődnek: "Áááá, biztos..."

Konkrétan?

"Áááá, biztos csak az email címemet akarják megszerezni, hogy aztán jól megbombázzanak hírlevelekkel meg akciókkal!"

"Áááá, biztos nem is olyan hasznos a termék, különben is, egy könyv ebben a témában sokkal olcsóbb a könyvesboltban."

Ismerős? Neked hányszor jutott eszedbe egy bármilyen oldalon, ami nem a Tiéd, hogy "Ááá, biztos..."?

Biztos, hogy sokszor:)

Csodafegyver offenzíva

Hogy mi ebben a csodálatos? Nem a kifogások tömkelege, az biztos. Hanem az, amikor ezeket sorra veszed, és reagálsz rájuk!

Ha egy ilyet olvas a vevőjelölted, el lesz ájulva attól, hogy Te milyen nyíltan beszélsz a rejtett gondolatokról. Örülni fog, hogy végre talált valakit, aki nem agyonhallgatja a kifogásokat, hanem nyíltan felvállalja, ezzel ki is húzva a dolog méregfogát.

Nem foghatod minden látogatód kezét, és nem duruzsolhatsz a fülébe, de általánosságban megteheted mindenkivel.

Ne félj kezelni a kifogásokat, mert a kifogások jó barátok! Ha ismered őket:)

Egy konkrét példa, én hogyan kezelem a kifogásokat: RizsaNélkül.hu kifogáskezelés.

Nem kell dicsekedni, nem kell fényezni a terméket, csak őszintén kell válaszolni a felmerült kérdésekre, és a vevőid fejével kell gondolkodni. Ha még nem megy, nehogy feladd! Ennek mennie kell! Tanuld meg, lesd el tőlem, és sose félj: az őszinteség sokkal kifizetődőbb, mint az elhallgatás.

Hát ma dobtam egy hátast (úgy fél órája). Rick Astley nyerte minden idők legjobb előadója címet az MTV Europe Award-on.

A neve olvastakor egyből beugrott a kép, ahogy miniszoknyában, földig érő kabátban, hosszú, göndör szőke hajjal stoppolok, hogy eljussak a legfelkapottabb discóba, ami a környéken volt. Két barátnőm van velem, őket bezavartam a buszmegálló rejtekébe, hogy azért meg is álljon valaki, ne csak stoppoljunk egész este :).

Ősz van, és a discoba érve Rick Astley naaaagy visszatérő száma szól, a Cry for help (merthogy előtte eltűnt kicsit és stílust váltott). Hosszú a haja, csodásan néz ki, mi meg olvadozunk. Aznap este megnyerjük a tombolán a tortát, a pezsgőt, meg még csomó vackot, már kezdenek csúnyán nézni ránk a többiek :).

16 éves voltam.

És Rick Astley úgy kiesett az életemből, mint a huzat, nem is hiányzott, csak néha jutott eszembe az az este.

És most itt van, mintha nem 19-20 év telt volna el, hanem csak 5-6.

Forrás: http://www.rickastley.co.uk/gallery/H&NPics/han12.jpg

Hát kész vagyok :) Én is csak ennyit öregedtem? :DDD

És ezt is csak azért, hogy lásd, mennyire jól jön egyeseknek (főleg a politikának és a médiumoknak) a válságkommunikáció, és mennyire csak lufi ez az egész.

A válság felfújása itthon, október 8-körül kezdődött. Az index.hu-n ekkor indítottak külön rovatot, állandó frissítéssel. A miniszterelnök valamikor október közepe táján hívta össze a válságstábot (lusta vagyok utána nézni, de 13-a körül jelentette be.)

És erre itt a statisztikai hivatal közleménye SZEPTEMBERRŐL:

http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20081106_ipari_termeles_csokkenes_szeptember.aspx?s=24h

Van egy ilyen alcíme a cikknek, hogy: A recesszió gyorsan kibontakozik...

Gratulálok mindenkinek, akik októberben kapcsoltak, hogy bakker, itt gond van.

Gratulálok mindenkinek, akik elhiszik, hogy októberben elért minket bármiféle válság.

Zárszavam az egészhez: én örülök a "válságnak". Ha nem érted miért, akkor úgyis hiába magyarázom. Uff.

De az index.hu-éban sem...

A következő látvány fogadott az index.hu címlapján:

Na, mondom hurrá! Nem vagyok pénzügyes, nem vagyok feldolgozóipari exportáló, nem vagyok vendéglátós, viszont kereskedő vagyok (is).

Katt a címre, mert én kis hülye azt hittem, majd jól megmondják, hogy miért is nem lenne a helyemben a pénzügyminisztérium.

Hát erre ez a cikk van a link mögött:

http://index.hu/gazdasag/magyar/bukvl081106/ (új lapon nyílik)

Idézem az első bejegyzést:

A feldolgozóipari exportálókat, a pénzügyi szolgáltatókat, a kereskedelmet és a vendéglátást emeli ki a munkaerő-piaci kilátások szempontjából leginkább veszélyeztetett szektorok közül a Pénzügyminisztérium (PM).

Hát mindjárt összetojom magam!

Igazság szerint a válságkommunikációval már a hócipőm tele van: egy nyamvadék értelmes mondat nem hangzik el sehonnan, csak a jajgatás.

Mondjak valamit? Minden szektorban veszély van munkaerő-piaci szempontból. Mindig. Ez a kapitalizmus. Ehhez semmi szüksége a válságnak. Az elbocsátásokhoz bőven elég egy kockás papír, amin egy magyar cég osztva-szorozva, fél óra alatt rájönne, hogy mennyire gazdaságtalanul és rosszul működik. Na, AZ válság.

Látom, számolják az index.hu-n azt is, hogy hányan veszítették el a munkahelyüket a válság miatt. Gratulálok!

Legyetek már szívesek számolni azt is, hogy időközben mennien szereztek maguknak vagy kaptak új állást, mert az egyenlegnek csak úgy lesz eredménye!

Vagy celebek, vagy válság... Jó kis perspektíva

Ebben most csak egy megállapítás lesz.

Rájöttem, hogy praktikusan mi ezzel az új feliratkoztatási módival a gond:

1. Nem az, hogy kevesebben iratkoznak fel esetleg (hát, nincs mese, valami brutálisan ütős csali kell...)
2. És nem is az, hogy megtizedeli a már meglévő listát a legalizálás, hiányzó adatok bekérése (amúgy is a listák sokkal nagyobb része alvó, mint ahogyan azt az online vállalkozók képzelik. Nem leszek meglepve, ha nálam csak a fele társaság marad...)
3. Hanem az a legrosszabb az egészben, hogy eddig volt egy szinte full automatikus rendszerem, most meg kézzel kell kezelnem a feliratkozókat, és figyelnem kell őket. Eddig bekértem az adatokat (e-mail cím a lényeg ugyebár, és a név, amin megszólítom), és ezekkel az adatokkal én abszolúte nem találkoztam. Azt láttam, hogy darabra mennyi feliratkozás és mennyi leiratkozás volt az egyes sorozatokra, de semmi konkrétum. Hát ennek vége!

Vége a kényelmes automatizált rendszernek. Most már figyelnem kell a befutó adatokat, osztályoznom kell az egyes feliratkozókat:

• Természetes személy, azon belül: kéri a hírlevelet az akciókról, önszántából iratkozott fel és nem automata rendszerrel, rendesen megadta a címét, vagy sem, satöbbi. Ezeknek, összeszámoltam, 7 variációja lehetséges! 7 kategóriát teremtenek a rendszerben alapból, a magánszemély feliratkozók.
   
• És persze az egyszerűbb eset, a céges feliratkozók. Külön köszönet azoknak, akik odaírják a cégük nevét is, vagy azt, hogy EV, az egyértelműség kedvéért.
   

Nagyon érik már a jobbkezem felvétele, így hogy meghétszereződött a munka...

Alig telt el pár nap a legális feliratkoztató form beizzítása óta és máris felül kell bírálnom, saját fennhatóságom alatt legalábbis.

A múltkor bemutattam, hogy hogyan néz ki a mostani törvényeknek megfelelő feliratkoztató form:

• természetes személyektől külön beleegyezést kér a marketing célzatú levelekre,
• plusz nyilatkozatot kér (akár csak egy pipa, vagy egy igen formájában) arra nézve, hogy kimondottan szeretne feliratkozni a listára, vagyis nem megvásároltam a címét, és nem is más ajánlotta neki a feliratkozást. Saját lábán jött, saját lábán megy.
• Bónuszként a természetes személyektől bekérjük még a lakcímüket is, mert ez kötelező.
• Viszont jó hír volt már a múltkor is, hogy mindezek a durva előírások nem vonatkoznak a NEM természetes személyekre, vagyis a cégük/vállalkozásuk képviseletében internetező feliratkozókra.

A szép ebben az, hogy ha én ismerem a törvényt, elvárom, hogy más is ismerje (ezért is nem titkolom itt sem az információkat), vagyis a látogatóm dönti el, hogy ő természetes személyként, védett állapotban kíván-e feliratkozni, vagy pedig "képviselőként" szeretne minden infóhoz hozzájutni.

Ma megvilágosodtam. Megszületett az első NEM válasz a "Hozzájárulsz, hogy marketing célzatú leveleket is küldjünk?" kérdésre.

Na már most: azon túl, hogy blogot írok, kimondottan üzleti blogot írok (ahova feliratkoznak az olvasók). A feliratkozás mellé kapásból egy leleplező jellegű tanulmányt kapnak, a mások által elhallgatott információkról.

Minden blogbejegyzésem, túl a segíteni való akaráson, az üzletemet IS építi. Akár eladok valamit, akár nem, a blogom az üzletem érdekeit szolgálja, szorosan a látogatók érdekei után következve.

Természetesen vannak blogok, ahol ez nem így van, sőt, az én blogomhoz hasonló blogok az elenyészően ritkák a hagyományos blogokhoz képest.

Viszont az új gazdasági reklámtörvény és az elektronikus kereskedelem és információs társadalomra vonatkozó törvény szerint az is reklám, amikor csak brandet építesz. Vagyis a céged hírnevét növeled azzal, hogy egy csomó információt adsz át az olvasóknak. Viszont a természetes személyeket ettől is védeni szeretné a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény. És védi is! Van ennek egy hátulütője is:

Innentől kezdve sorry, bocsánat, pardon, de nem küldhetek olyan olvasóknak leveleket, akik nem járulnak hozzá a marketinglevelekhez.

Ugyanis szinte minden, amit a cégem nevében küldök, annak köze van a marketinghez. Mivel ezzel az eszközzel - blog - ápolom a kapcsolatokat, ezzel kommunikálok. Nem a tévében reklámozok, nem óriásplakáton nyomom az imázsreklámot, hanem így, online vállalkozó módra, blogon.

Úgyhogy az én blogomon nem lesz olyan kérdés, hogy "Hozzájárulsz, hogy marketing célzatú leveleket küldjünk?", mert inkább kiírom nagy piros betűkkel, hogy NE IRATKOZZ FEL, mert itt minden levél marketing célzatú...

Én továbbra is szeretném kiírni a cégem nevét, továbbra is jó ötleteim vannak a felhasználók problémáinak megoldására, továbbra is készségesen állok a tanácsadás elé. De valamit valamiért.

Durva világot élünk, de ha kell az információ, akkor fizetni kell érte... Vagy így, vagy úgy...

Az offline világban az információ beszerzése pénzbe kerül. Menj csak be egy boltba nap mint nap, és érdeklődj az eladóktól, kérj tanácsot úgy, hogy közben nem veszel semmit. Borzasztóan fognak szereti az ötödik alkalom után:).

Ezzel a két frankó törvénnyel sikerült ezt az érzést átültetni az online világba. Gratulálok!

Vidi Rita beszólt a törvényhozóknak című rovatunkat látták...

Most megkíméllek a hosszú listától (amúgy sem lennék képes megírni), de ezt muszáj megosztanom.

12 évig keltem rendszeresen reggel 4.20-kor. Ha nagyon elkényeztettem magamat, akkor 4.30-kor :)

Volt, hogy éjfélkor keltem, mert hajnali kettőre mentem dolgozni (ez egészen fura érzés, ki kell próbálnod!:))

Viszont, mióta itthon dolgozom, ritka, hogy 8-nál előbb kimászok az ágyból. Persze, Marci fiam riaszt bizonyos időközönként éjjel is, hajnal felé meg egyre gyakrabban, de szerencsére ő is rászokott már az emberi időszámítás szerinti életritmusra.

Ma reggel viszont, a RizsaNélkül projekt kapcsán, 5kor keltem. Több, mint három év után, most először. Hát ez nem embernek való :) A projekt miatt jó érzés ilyenkor kelni, de már tudom, mi az az egyik legfontosabb dolog, ami az online vállalkozás előnye: akkor kelsz, amikor akarsz!

Másik előnye: akkor fekszel le, amikor akarsz! Az alatt a 12 év alatt, míg hajnalban keltem, elhiheted, hogy nem éjfélkor feküdtem le! Esti sorzatok? Ha-ha! Éjszakai híradó? Ha-ha!

Na, megyek, kezdődik a pizsamamegbeszélés (mert koránkelés ide vagy oda, felöltözni nem volt muszáj a skype beszélgetéshez:))

Legszívesebben idekáromkodnék egy jó hosszút, de annál törvénytisztelőbb vagyok. Na, nem a káromkodást tiltják, azt nyugodtan lehet, csak éppen az online feliratkoztatást kavarták meg, de jó alaposan.

Akik számára nem ismeretes: 2008. szeptember 1-én lépett életbe több törvénymódosítás, ami egyrészt a gazdasági reklámtevékenységet szigorítja, másrészt pedig az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos, valamint az információs társadalommal összefüggő tevékenységet szabályozza.

Na, ha ezt még egyszer le kell írnom, komolyan mondom, felfordul a gyomrom.

De lépjünk a tettek mezejére: az óriási érvágás a hírlevélre, blogértesítőre való feliratkozás esetén látszik minősítetten megvalósulni.

Ugyanis olyan nyilatkozatokat és adatokat kell bekérnünk a TERMÉSZETES SZEMÉLY feliratkozóktól, ami nagyban fogja redukálni az amúgy is megcsappant feliratkozási kedvet.

Figyelem! Nem a vevők adatairól van szó, az egy másik történet! Most csak a hírlevélre, minitanfolyamunkra, blogértesítőre való feliratkozásról beszélünk. Tudod, mikor személyre szabott levelet küldesz, hogy "Kedves István, végső agymenésemben egy brutálisan őszinte blogbejegyzést követtem el, itt olvashatod, katt a linkre>>" (Üzletileg az rss igencsak nem megfelelő eszköz, törvényileg meg hirtelen már meg sem tudom mondani, hogy szabad-e pl. egy üzleti blogon rss-t üzemeltetni. Kérje ki jogásza véleményét!)

Na, szóval, olyan adatokat kell bekérnünk, hogy:

Lakcím.

Hát, ez még nem is olyan durva, hiszen teljességgel a feliratkozóra van bízva, hogy mit ad meg. Nem tisztem, nem kötelességem ellenőrizni, hogy a megadott adatok valósak-e. Viszont innentől kezdve az adatvédelmi törvénynek is meg kell felelni maradéktalanul, hiszen ezek már SZEMÉLYES ADATOK! Eddig ilyen nem volt, mert egy nicknév, meg egy e-mail cím még nem minősült személyes adatnak. De sebaj, az összes magyar vállalkozás dugig van tömve fölös pénzzel, főleg, hogy már válságstábolnak a nagykutyák, hát mit jelent már egy plusz alkalmazott, aki kezeli a feliratkozókat és osztályozza is? (Költői kérdés.)

Ugyanis egy olyan kérdést is meg kell válaszoltatni a feliratkozóval, hogy vajon önszántából iratkozott-e fel, vagy valaki netán az ő nevében feliratkozott, vagy egy erre alkalmas, automata rendszerrel esetleg meghívta? (Ha már kezd magyartalanná válni az írásom, akkor bocsi.)

Tehát, következő kérdés, amit fel kell tenni:

Önszántadból iratkozol fel?

Ezt, mint említettem, azért találták ki, hogy nehogy valaki feliratkoztasson, a tudtod nélkül, még csak jószándékból sem! Ami jogos végül is, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a magyar cégek, akik éltek valaha az ismerősöknek való ajánlás lehetőségével, azok sem halmozódtak el hirtelen feliratkozókkal, merthogy ilyenkor általában mindenki a többi e-mail címét szokta megadni ajánlásként, kamu névvel, csak, hogy hozzájusson egy plusz tanulmányhoz. Úgyhogy ilyen lehetőségeknél a listán szereplő e-mail címek gyarapodnak, de a hús-vér feliratkozók száma nem. Na, erről ennyit, automata ajánlás kiiktatva.

Harmadik, amit mindenképp meg kell kérdezned egy TERMÉSZETES SZEMÉLY feliratkozótól:

Hozzájárulsz, hogy hasonló témájú, vagy marketing célzatú leveleket küldjünk a későbbiekben?

Ha erre nem a válasz, akkor az ingyenélő, infóletöltő júzereket egy gombnyomással lehet is törölni az adatbázisból (amint megkapta azt, amiért feliratkozott), ugyanis neki a továbbiakban SEMMIT nem küldhetsz jóformán.

Ugyanis minden e-mail közvetve, vagy közvetlenül reklámnak minősül. Csak és kizárólag a nevedet és a céges weblapod url-jét jelenítheted meg a levelekben, amiket úgymond kéretlenül küldesz, merthogy, ha a cég nevét is kiírod, az már közvetett reklámozásnak, márkaépítésnek minősülhet, ezt márpedig TILOS!

Viszont, van egy kis bökkenő: ezek a szigorú előírások csak és kizárólag a TERMÉSZETES SZEMÉLY feliratkozókra vonatkoznak.

Az egy dolog, hogy a földön minden ember természetes személy, de most ebbe ne menjünk bele, mert a magyar természtes személyek különlegesek. Mert van olyan, mikor Gizike titkárnő, az irodába szeretne új tintapatront beszerezni, és mondjuk beregisztrál egy webáruházba. Na, neki innentől kezdve rohadásig lehet küldeni a reklámot, de csak azért, mert Gizike, a feliratkozásnál bejelöli, hogy ő NEM TERMÉSZETES SZEMÉLY, hanem egy céget képvisel.

Ezt én úgy oldottam meg, (egyelőre) hogy az e-mail cím és a név megadása kötelező a feliratkozásoknál. A lakcím, és a két eldöntendő kérdés pedig (önszántából iratkozott-e fel, illetve beleegyezik-e további levelek küldésébe) opcionális, és csak a természetes személyeknek kell kitölteniük. Velük ezek után úgy bánunk, mint a hímes tojással.

Viszont, a feliratkozók értelmi képességét értékelem akkorára, hogy ha természtes személyként is úgy iratkozik fel, mint céges képviselő, akkor az már az ő döntése. Természtesen a törvényeknek megfelelően fogok eljárni, a megadott adatok alapján.

Tehát a feliratkozóm dönti el, hogy ő természetes személy-e, vagy sem.

Én ismerem a törvényt, feltételezem, hogy ő is. Talán nem teszik kötelezővé, hogy addig faggassak egy céges képviselettel feliratkozót, amíg be nem vallja, hogy ő bizony mégiscsak egy természtes személy. (cinizmus OFF)

Biztos még ebbe is bele lehet kötni, de azt hiszem, muszáj elindulni valahol. Közben melegen ajánlom az okosoknak, hogy hozzanak egy élhető döntést a visszcsinálásról, ugyanis egy dolgot most borítékolok:

Totálisan meg fognak szűnni az ingyenes információk. Ha 20 forintot is, de el fognak kérni a szolgáltatók a cikkek, hírlevelek olvasásáért, de ezzel legalább átlépik ezt a nyavajás törvénymizériát, és azon túl a látogatókkal úgy bánhatnak, mint vevőkkel. Kész.

Azt is borítékolom, hogy ennek következtében a szabadon fellelhető információk egyre silányabbak és falsabbak lesznek. De erről majd ráérünk akkor értekezni...

 Ja, és akkor lássuk a feliratkoztató form kódját, felajánlom népgazdasági hasznosításra:

<input type="hidden" name="account" value="xxx"> 
 
  <table width="100%" border="0" cellspacing="0" cellpadding="4">
   <tr>
    <td align="right" width="49%"><b>Név:</b></td>
    <td width="10%">
     <input type="text" name="name" size="25" maxlength="40" >
    </td>
    <td width="40%" id="validatenamemess" align="left" style="color : red; white-space: nowrap; font-weight : bold;">*</td>
   </tr>
   <tr>
    <td align="right" width="49%"><b>E-mail:</b></td>
    <td width="10%">
     <input type="text" name="email" size="25" maxlength="40" >
    </td>
    <td width="40%" id="validateemailmess" align="left" style="color : red; white-space: nowrap; font-weight : bold;">*</td>
   </tr>
 <tr>
  <td align="right" width="50%"><b>Lakcímed:</b></td>
   <td width="50%" colspan="2">
      <input type="text" name="dp112" size="25" maxlength="40">
 
  </td>
 </tr>
 <tr>
  <td align="right" width="50%"><b>Saját döntésed alapján iratkozol fel?</b></td>
   <td width="50%" colspan="2">
      <input type="text" name="dp113" size="25" maxlength="40">
 
  </td>
 </tr>
 <tr>
  <td align="right" width="50%"><b>Beleegyezel, hogy marketing célú leveleket is küldjünk?</b></td>
   <td width="50%" colspan="2">
      <input type="text" name="dp114" size="25" maxlength="40">
 
  </td>
 </tr>
 <tr>
   <td align="center" colspan="3"> <input type="submit" value="Feliratkozom az értesítőre"></td>
 </tr>
 </table>
</form>
         
<!-- End form -->
 

Magyarázószöveg a közönségnek:

Ha természetes személyként iratkozol fel, akkor kérlek töltsd ki a lakcím mezőt és írd be, hogy önszántadból iratkozol fel!

Ha vállalkozóként, vagy cég képviselőjeként iratkozol fel, akkor csak a csillaggal jelölt mezőket kell kitöltened.
Erre a fura feliratkozásra a 2008. szeptember 1-én megváltozott Gazdasági reklámtörvény és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggõ szolgáltatásokról szóló törvénymódosítások miatt van szükség.
Bármilyen módon iratkozol is fel, a tanfolyam teljesen INGYENES, de a hatályos törvényeknek csak így tudnak megfelelni az online cégek.

Ui.: Természetesen az általad megadott adatokat az adatvédelmi törvényeknek megfelelően kezeljük, és leiratkozás esetén azonnal töröljük! Harmadik fél részére nem szolgáltatjuk ki, semmi szín alatt.

Amikor a jövő évszázad marketingjét terveztük...

De ez inkább hasonlít valaminek a kifőzésére...

Vajon mit főztem ki?

Már napok óta egyfolytában csak írok, írok, írok, írok.....

Új projekt, hatalmas lendület.

Állítólag, mindig is jól tudtam fogalmazni, az általános iskolai magyar tanárom külön a lelkemre kötötte, hogy az első könyvemet szeretné dedikálva megkapni. A 20 éves osztálytalálkozón meg az osztálytársaim nem átallották számonkérni rajtam ezt:).

Pedig anno nem csak írni tudtam, de a fantáziám is fantasztikus volt, ez utóbbi kissé alábbhagyott.

Viszont technikai témákban már bevallottan kiválóan írok (igen, én vallottam be :) ).

Ahogy az előbb megfogalmaztam, hogy miért nem kellene a mappát mappának hívni a fájlkezelésnél, és helyette miért kellene visszatérni a klasszikus könyvtár elnevezéshez, hát még én is vállonveregettem magamat:).

Ja, hogy mi ez az új projekt? Még titkos, de annyi már biztos, hogy három fronton fogja megkönnyíteni az online vállalkozók, online érvényesülni akarók életét. Egyszerre!

Még egy adalék: a tavalyi 80 napos e-mail tanfolyamom (profivá változtató), mai napig elismeréseket hoz nekem, holott már fél éve megszüntettem. Most viszont beleolvastam az anno legkedveltebb leckébe, és egyszerűen BORZALOM, ahogyan én azt megírtam!

Fogalmazás 2-es! Leülhet!

Van abban igazság, hogy minél többet írsz, annál jobban írsz. De ezt kiegészíteném azzal, hogy a minél többet írás mellé még fel kell venni a tevékenységi körök közé a minél jobb könyvek, írások olvasását is!

Tegnap olvastam:

G. Alan Bernard, a Mid Park, Inc. elnöke mondta:
"A vezetők számára nélkülözhetetlen tisztelet feltétele, hogy az ember etikailag feddhetetlen legyen. A vezető nem csupán a helyes és a helytelen közti választóvonal felső határán áll, de még a határterületet sem érinti."

Szuper gondolat, és szuper önigazolás.

Valljuk meg, elég nehéz dió (itthon), de mindennek ez kell, hogy az alapja legyen, máskülönben nem céget és vállalatot épít az ember, hanem kártyavárat. (Súgok, ez utóbbit fölösleges.)

Megmondom én, hogy honnan ered az adócsalás-lavina egy része, drága országunkban.

Az alábbi történet szereplői kitalált személyek, de a sztori igaz. Egy tippet is mellékelek az APEH-nek a végére...

Helyi Bolt Bt. boltot szeretne nyitni (ez a küldetésük, még a nevükből is kitűnik, igaz?:)), ezért szétnéz a bérelhető üzlethelyiségek terepén. Két lehetőség jöhet szóba helyben: egy rozzant épület, amit a tulaja egyfolytában üzletnek hív, holott csak a patkányoknak megfelelő a komfortfokozata; és egy másik, egy már több üzletnek is otthont adott helyiség, tapasztalt bérbeadókkal.

Egyeztető tárgyalások kezdődnek, helyiség feltérképezése, szuper, "Kivesszük!".

Na, ekkor jön a fekete leves: tulaj szemrebbenés nélkül közli, hogy a bérleti díj 45ezer (vidéken vagyunk!), és ebből 10ezerről ad számlát, a fennmaradó 35ezerről csak egy átvételi elismervényt tud "kiállítani". Helyi Bolt Bt. tulajainak összeszalad a szemöldökük egy pillanatra, majd a helyiség tulajainak puhításába kezdenek: de hát akkor emeljék meg az árat, és adjanak mindenről számlát. Nem, - jön a dörgedelmes válasz - mert akkor megelemkedik a bérbe adók jövedelme, és jujj, de sok adót kell befizetni!

Helyi Bolt Bt., mint kezdő résztvevője a nagy adócsalási versenynek, egyszerűen nem érti a logikát. Jön a következő fekete leves: rezsi?

- Jajj, hát nincs külön óra, meg ha lenne is, nem tudnák kiszámlázni azt sem.

- Mégis mennyi a rezsi egy hónapban?

- Jajj, hát azt nem tudjuk pontosan, (és itt másfél óráig tartó fejtegetés következik a mérőóra elhelyezés  nehézségeinek és a mocskos állam adóbehajtási rossz-szokásainak taglalásával...)

Helyi Bolt Bt. tulajai lelombozódva térnek haza otthonukba. Még fülükben cseng a "De hát mégis miből termeljünk ki 45 ezret feketén egy hónapban?" - kérdésre kapott válasz: "Majd nem üttök be mindent a gépbe!" (Pénztárgép.)

Helyi Bolt Bt. tulajai otthon elővették a kis számológépet, és számoltak: havi 45ezer az évente 540 ezer forint feketén megszerzett vagyon a bérbeadónak, nekik meg 540ezerszeres "lehetőség" adóhatósági valagbabillentésre.

Helyi Bolt Bt. tulajai vártak picit, szétnéztek más falvakban, vidékeken, városokban, és harminc esetből 29-nél, számla nélküli ügylettel akartak szerződést a bérbeadók.

A nagyvárosokhoz közeledve a morál nem javult, csak az összegek kezdtek horribilis méretűvé duzzadni. Volt már olyan hely is, ahol egy 40 négyzetméteres üzlethelyiségért 250ezret akart a bérbeadó, úgy, hogy 100ezerről adott volna számlát.

Szeretném megkérdezni, hogy az APEH ezt miért nem ellenőrzi kiemelten?

Bonyolítani tudják a bérbeadott ingatlanok utáni jövedelem adózását, mert 2 perc alatt 4 féle módot találtam, ez tény. De az nem jutott eszébe senkinek, hogy a feketén bérbeadott ingatlanok generálják a további feketézést?

Helyi Bolt Bt. tulajai, nehéz szívvel, de belevágtak a dologba, saját zsebből fizetve a bérleti díj fekete részét.

De a reményt nem adták fel. Ezért, mikor a Helyi Lottózó lehúzta rolóit, akkor Helyi Bolt Bt. tulajai azonnal felkeresték a helyiség bérbeadóját. A volt lottózó helye jobb helyen is van, nagyobb is az üzlet, és reménykedtek, hogy egy húsz éve, folyamatosan bérbeadott helyiségnél nem csalnak a bérbeadók.

Súlyos koppanás lett a vége. Nem csalnak?? Dehogynem csalnak, mint a szél!

A helyi lakosok csodájára jártak, hogy a lottózó annak ellenére bezárt, hogy tömött sorokban álltak sorba az kuncsaftok a lottóért. "Vajon mi lehetet a háttérben?" - kérdezték egymást a napi pletykák kibeszélésekor.

Ki tippeli meg? Hát persze! A bérleti díj: számla nélkül.

Házi feladat: termelj ki egy lottózóval havi 80ezer forintot számla nélkül. Ha sikerül, Nobel-csontot kapsz, és az APEH sem fog ellenőrizni.

Mert ezt nem ellenőrzik kiemelten.

Hát igen, mikor minőségbiztosítási tanácsadó voltam, én sem a mélyen gyökerező  okokat szüntettem meg, hanem a hibázókat vágtam kupán egy bandázs-szalaggal... AZ egyszerűbb is, meg a hatalmat is jobban lehet fitogtatni. (Még mielőtt valaki elhiszi, pont, hogy fordítva csináltam: addig mentem egy probléma után, addig szimatoltam, addig koslattam, míg meg nem lett az alap-ok!)

Tipp az APEH-nak: biztos van ott egy tettrekész, fiatal, lelkes ellenőr, aki azt mondja magának: emberek, csináljuk végre értelmesen a dolgokat, nézzük már meg, hogy mi viszi a boltokat a NEM-számlaadásra. Csak nem azért, mert az üzlethelyiség bérbeadója rákényszeríti? Nahát, lehetne ez ellen valamit tenni vajon? (Bónusz tipp: a működési engedélyhez és a székhely bejegyzéshez kell a bérleti szerződés, abban mindenki adata fel van sorolva.)

Nem tapasztaltaknak egy-két fontos infó: ha adót csalsz, saját magadat csapod be. Tegyük fel, hogy zöldség-, gyümölcs kereskedést nyitnál, évi 600-700ezer forintnyi zsebből fizetett bérleti díj nyomná a válladat.  Mégis hogyan számolod el, hogy ha nem ütöd be a gépbe? Rádrohadt 8 tonna banán? Vagy nem volt forgalom egy hónapig? Vagy hogy?

Nincs közöm Helyi Bolt Bt.-hez, de tudom, milyen szar helyzet. Én a netes szolgáltatásaim mellé is számlát adok, és hadd ne mondjam, gyakran meglepődnek a vevőim (magánszemélyek), mert azt hiszik, arra vannak rászokva, hogy zsebbe megy minden.

Tudom, több lehetőség is áll egy boltot, üzletet nyitni szándékozó előtt:

1. Meg kell venni egy ingatlant (20-30millió), át kell alakítani üzlethelyiséggé (2-3 millió), aztán el lehet ballagni a bolondok házába...
2. Nem kell üzletet nyitni és kész.

Na, ennyit a gazdaság fehérítéséről. Elismerem, nem akkora összegekről van szó, hogy érdemes legyen megmozdulnia valakinek, de nekem nagyon böki a csőrömet. Tudom mit jelent javítani a folyamatokon, tudom mit jelent a hibákat kiküszöbölni, mit jelent a problémák okát megszüntetni. Nehéz beletörődni, hogy itt EZ sosem lesz meg...

Még a rakottkrumplival kapcsolatban is előfordulhat az, hogy megunod, sőt, szinte megundorodsz tőle. Hát akkor ez meg pláne így van a munkával.

Pénteken érdekes érzésem volt: először is, eldöntöttem még reggel, hogy elolvasom azt a könyvet, amit két hete kezdtem el, csak a Felhasználó Update kampány miatt nem jutott rá időm.

A könyvben meg többek között célkitűzésről is szó van, és a könyv elolvasásán túl még nagyon sok minden került be a prioritási listámra közben.

A gépem itt árválkodott egészen estig, amikor újra ideültem, és azt éreztem, hogy undorodom. Elegem van belőle, nem akarok itt ülni, nem akarok levelezni, nem akarok böngészni, de legfőképp nem akarok ÍRNI!

Ami azért baj, mert ahogy az előző bejegyzésben írtam, ha valaki online sikereket akar, akkor ahhoz jelen is kell lenni, méghozzá online.

Pénteken itt undorkodtam, és egész nap szinte 5 percet ültem itt, míg két e-mailre válaszoltam. Ez az időtartam nálam a csodakategóriába tartozik, főleg akkor, ha konkrét dolog, elfoglaltság, vagy épp döntés erről, nincs a háttérben...

Szombat dettó ugyanaz volt, mint pénteken, de akkor már komolyan kezdett zavarni ez az érzés.

"Mi lesz velem, ha örökre megutáltam a számítógépezést?" - suhant át az agyamon a gondolat. Az oké, hogy az életcéljaim megvalósulásában csak egy eszköz (bár igen fontos eszköz) a számítástechnika, de nélküle nem az lennék, aki, és nem most kéne örökre szakítanom vele...

Tegnap bepótoltam a filmnézésben keletkezett lemaradásaimat (Kungfu Pandát nézd meg mindenképp, Hellboy 2 erősen feledhető, kivéve a rosszfiút megformáló Luke Goss-t! Hogy ez milyen szép pasi lett - mondjuk az is volt:)! Emlékszel még rá a Bros nevű együttesből? Neeeem? Te szegény!:))

Na, szóval, két film között vizualizáltam azt a helyzetet, hogy nos, akkor én most odaülök a géphez, és írok valamit (lenne mit, az biztos).

De minden idegszálam ellenkezett az ötlet ellen, még a gyomrom is görcsbe rándult. Ez az érzés már komolyan meglepett, ilyet évek óta nem éreztem, ilyen intenzitással meg talán még soha.

Fő az optimizmus, ezért nem foglalkoztam tovább ezzel, különben is, az aggódás nagyon hülye szokás:)

Már szinte el is felejtettem az egészet.. Reggel kómás fejjel kitámolygás, fürdő felé irányulás, közben Power gomb bekapcsolás, kávé elkészítés, e-mail olvasás, válaszolás, és tessék, észre sem vettem, és már megint itt vagyok...

Soha nem fog ez elmúlni. Lehetnek olyan pillanatok, mikor a hátunk közepére sem kívánjuk a munkát, vagy épp a hobbinkat, de aztán meggyógyulunk, minden helyre áll. Mindig hagyni kell, hogy a tudatalatti vezessen, mert az tudja, mikor kell szünet, és mikor kell hajtani;) Fölösleges ellene ellenkezni.

De postot remekül lehet róla írni:)

Itt a Bros leghíresebb száma (hát nem ma volt, az tény:))

Bros - When Will I Be Famous 1988